Kályhát minden új házba!

Az alábbi cikkben leírom, hogy új ház tervezésekor miért érdemes megfontolni kályha építtetését kizárólagos fűtés céljából.
Ezt a döntést még a ház tervezésének megkezdése előtt célszerű meghozni, ugyanis ha valóban kizárólagos fűtésre kíván valaki kályhát, úgy a házat e szerint kell megtervezni. Tehát a kályhás és a házat tervező építész elejétől fogva együtt kell dolgozzon. Így elérhető el, hogy a ház méretétől függően 1 vagy 2 kályha, más fűtési módnál is magasabb komfort szinten fűtse a házat, és kiváltson nagyságrenddel drágább fűtési célú beruházást. Mindezt minden más kizárólagos fűtési rendszernél kedvezőbb üzemeltetési költséggel!
Egy házba kizárólagos fűtésre kályhát tervezni, építeni természetesen óriási felelősség. Alternatíva híján a kályha rendkívül üzembiztos kell legyen, és biztosan megfelelő hőmérsékletűre kell fűtsön minden egyes helyiséget. Ehhez mérnöki tervezés, helyiségenkénti szintű teljesítményméretezés, pontos és hozzáértő kivitelezés szükséges.
Az új házak esetén egyre inkább terjedő – néhány nyugat-európai országban már egyenesen kötelező – hővisszanyerő gépi szellőztetés esetén kályha kizárólag a házon kívülről külön csatornában bevezetett égési levegővel táplálható. A levegő csatorna légellenállása miatt ez csak kis huzatigényű kályhával valósítható meg. Járatos cserép- vagy ellenáramú tömegkályhával ennyire kis huzatigény többnyire csak kompromisszumok árán valósítható meg. Az általunk kínált Szabad Gázáramlás Rendszerű kályhát viszont mintha pont erre találták volna ki. Gépi szellőztetést építenek be például minden passzívházba,  és a kályha remekül illeszkedik ezen háztípus filozófiájába.
Érdekesség, hogy több finn szakirodalomban találkoztam azzal a ténnyel, hogy az utóbbi évtizedekben Finnországban épített új családi házak 90%-ába építenek kályhát. Ezek jelentős részét kizárólagos, vagy elsődleges fűtésként. Nem csak azért, mert rendkívül gazdaságos, de környezetkímélő volta miatt a politika is támogatja a kályhaépítést.
Ha Ön új ház építését tervezi, és kizárólag kályhával tervezi megoldani a fűtést, még idejében – a ház tervezésének megkezdése előtt – kérjen tőlem személyes konzultációt!
Ha részletesen kíváncsi a kályhák előnyeire, kattintson ide…
Ha kíváncsi rá, hogy miben nyújtanak még többet az általunk épített kályhák, kattintson ide…

Összehasonlítás más, új ház esetén tipikusan szóba jöhető fűtési rendszerekkel

Üzemeltetés, megtérülés szempontjából
Más szilárd tüzelőanyaggal működtetett tüzelő berendezésekhez képest a kályha hatásfoka igen versenyképes. Az általunk épített kályhák esetén minimum 78%, de akár a 90%-ot is megközelíti. Más szilárd tüzelésű fűtőberendezések (vegyes tüzelésű kazán, kandalló, vagy akár a legdrágább faelgázosító kazán is) valós körülmények között, az általában szükséges kis teljesítményen üzemeltetve ezt a rendszer szintű hatásfokot semmiképp nem haladják meg, de általában el sem érik a teljes fűtési időszak átlagában. A mi kályháink valós körülmények között is ezzel a magas hatásfokkal üzemelnek, a teljes fűtési időszakban. A szilárd tüzelésű berendezések hatásfoka annál magasabb, minél nagyobb teljesítményen üzemelnek. A névleges hatásfokot a maximális teljesítmény közelében mérik és adják meg a gyártók. Mivel általában a maximális teljesítménynek a töredékére van csak szükség valódi használat közben, ezért az átlagosan elért hatásfok a megadott névleges hatásfoknál jóval alacsonyabb. Ezt a más fajta tüzelő berendezések esetében a tüzelőberendezésen kívül esetleg még további tényezők rontják, pl. keringető szivattyú, ventilátorok elektromos fogyasztása, kazánházból bejövő csövek hővesztesége, stb.
A kályha szakaszos üzemű fűtőberendezés. Amikor begyújtunk benne, akkor mindig a maximális teljesítményen, vagy annak a közelében használjuk a tűzteret, így a tüzeléstechnikai hatásfok igen magas, legalább 93-95%. Jól megtervezett BIO tűztér esetén akár 97-98% (mi az esetek többségében BIO tűztérrel építjük a kályháinkat). A teljesítményt inkább a begyújtás gyakoriságával szabályozzuk, mely nehéz építésű kályha esetén 12-36 óra.
A hatásfok (főleg a tüzeléstechnikai hatásfok) kapcsolatban áll a károsanyag kibocsátással, tehát a kályhák károsanyag kibocsátása is kedvezően alacsony.
Kályhával fűteni a magas hatásfok és az olcsó tüzelőanyag (kismértékben feldolgozott tűzifa) miatt igen gazdaságos. A gazdaságosságot csak tovább növeli a sugárzó jellegű fűtés miatti alacsony vertikális hőmérsékleti különbség és a szoba levegőjéhez képesti magasabb hőérzet – mivel alacsonyabb átlagos levegő hőmérséklet elegendő.
A hatékonyabb kályhák rendszer szintű gyakorlati hatásfoka valójában még a falfűtéssel kombinált, igen jól hangzó módon 105-109%-os hatásfokú kondenzációs kazánokénál sem alacsonyabb. Ez a magas hatásfok ugyanis csak bizonyos, szinte soha meg nem valósuló körülmények között teljesül (alacsony előremenő hőmérséklet, tehát kis pillanatnyi teljesítmény, valamint az égési levegő és a távozó füstgáz hőmérséklete megegyezik), egyéb körülmények között – és ez a gyakoribb – bőven 100% alá kúszik. Erre jönnek az egyéb – rendszer szinten számításba jövő – veszteségek, mint például a keringető szivattyú és a vezérlés fogyasztása. Ne is beszéljünk az ilyen berendezésekhez szükséges tüzelőanyag (gáz vagy tüzelőolaj) fajlagos áráról.
Hasonló a helyzet a manapság divatos hőszivattyúkkal. A levegő-víz hőszivattyúk COP értéke eleve nem túl magas, 2-3,3 COP a téli átlaghőmérsékletre számolva, ebből még lejön a fűtési rendszer üzemeltetésének fogyasztói által okozott veszteség. Egy jó víz-víz hőszivattyú COP értéke már jól hangzik, 5,1-5,3. Ebből viszont le kell vonnunk a gyártók által nem hangoztatott elektromos kútszivattyú, és a fűtés oldali fogyasztók veszteségét, marad kb. 3,5-4 COP.
1kW hasznos fűtési energia egy jó kályhával 8-8,8 forintba, egy jó víz-víz hőszivattyúval pedig 8,1 forintba kerül. Bárki ellenőrizheti számítással: A tűzifa fűtőértéke 4-4,4 kWh/kg, a kályha átlagos hatásfoka legyen 85%, a drágán vett tűzifa ára pedig 30 forint/kg, a hőszivattyú valós COP értéke legyen 4, és használjon csak geotarifás áramot jóindulattal még az összes keringető szivattyú is, aminek ára pillanatnyilag 32,28 forint / kWh.
Ugye a különbség elenyésző, és nem egyértelmű, hogy melyik fél javára!
Ha viszont a beruházási költséget nézzük, és az élettartamra vetített megtérülést, akkor már biztosan eldől a kérdés. Az egyik esetben a kályhán kívül szükséges 1 db kémény engedélyezve. A kémény élettartama jó esetben örök, egy kétköpenyes „Szabad Gázáramlás Rendszerű” kályháé egy emberöltő. Mindenki saccolja meg hogy milyen nagyságrendű beruházás.
A víz-víz hőszivattyús fűtéshez kellenek épületgépészeti tervek, 2 db kút aknával, bányakapitánysági engedéllyel, egy jó hőszivattyú üzembe helyezéssel, nagy teljesítményű kútszivattyú, puffertartály, keringetés, nagy felületű fal és padlófűtés, szelepek, csövek, szerelési segédanyagok százai, stb. Ezt is mindenki becsülje meg, hogy mennyibe kerül munkadíjjal, és mennyi lesz az egyes elemek élettartama.

Környezeti hatások szempontjából

A fűtési rendszerek környezeti hatása két részre bontandó. Egyrészt az üzemeltetés során folyamatosan jelentkező környezeti hatásra, másrészt a létesítés környezeti hatásaira, melynek része a gyártás, telepítés, üzembe helyezés, valamint az élettartam végén az újrahasznosítás vagy ártalmatlanítás környezeti hatásai.
Manapság kályhák kizárólagos tüzelőanyaga a tüzifa, ami egy megújuló energiaforrás. A tüzifa tárolt napenergia. Az fa élete során széndioxidot köt meg, ehhez a nap adja az energiát. Ez az energia szabadul fel az eltüzelésekor, és pontosan ugyanannyi széndioxid jut a légkörbe, mint amennyit a fa az élete során megkötött (tehát az üvegház-hatást növelő széndioxid kibocsátás nettó nulla).
A tüzelő berendezések közül a kályha az egyik leginkább környezetkímélő. A fatüzelésűek között azért, mert közülük ennek a hatásfoka  a legmagasabbak között van(a teljes fűtési szezont tekintve és rendszer szinten), a károsanyag kibocsátása pedig a legalacsonyabbak között. A pellet, brikett előállítás igen energiaigényes, tehát azok megújuló energia hányada jóval kisebb, mint a kevésbé feldolgozott tüzifáé, így ezek a versenyzők kiesnek. A tüzifa akár 100%-ban is lehet megújuló, ha a fát kézi erővel termelik meg és ki, dolgozzák fel, és szállítják. Persze a valóság nem ez – a kapható tüzifa általában nem 100%-ban megújuló, az előállítása és szállítása során gépeket alkalmaznak. Azért általánosságban elmondható, hogy még házhoz szállítás után is 90% feletti a megújuló aránya.
A fosszilis tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezések környezeti hatásaira – főképp a széndioxid háztartásra gyakorolt hatásra – gondolom, nem kell kitérnem.
A hőszivattyú annyira megújuló, amilyen mértékben környezeti hőt használ, illetve amilyen mértékben a Magyarországon előállított elektromos áram megújuló forrású. A legjobban megtervezett víz-víz hőszivattyú rendszer SPF értéke 4, és a magyar villamos áram 4% része megújuló forrású, tehát a legjobb Magyarországi hőszivattyú rendszer 76%-ban megújuló, az üzemeltetés szintjén.
A napkollektorok által előállított hőenergia megújuló aránya már vetekszik a kályháéval, a keringető szivattyú és a vezérlés fogyasztása ront az arányon. A napelem gyakorlatilag teljes egészében megújuló elektromos áramot termel.
Ám amiről ritkán esik szó, az a fenti rendszerek gyártásával, létesítésével járó, majd az élettartamuk végén jelentkező energia felhasználás, környezetszennyezés, és az élettartam során megtermelt energia aránya. Ezen a téren pont a napkollektor és napelem nagyot bukik, a kályha mérlege viszont nagyon kedvező.
A kályha nagyrészt újrahasznosítható, és más tüzelőberendezésekhez képest jóval kevesebb környezeti terheléssel gyártott anyagokból épül, főleg kézi erővel. Amely része nem hasznosítható újra közvetlenül, az is minimális mértékben szennyezi a környezetet, „sárrá” bomlik. Építése, és a tüzelő megtermelése helyben teremt munkalehetőséget, ami a társadalmi „környezetszennyezést” csökkenti.