Tömegkályha – masonry heater - cserépkályha

A haza weboldalakon gyakran lehet találkozni a „masonry heater” és „tömegkályha” elnevezésekkel. Időnként elég kuszán alkalmazzák ezeket az elnevezéseket, ez félreértésekre adhat okot. Tapasztalom ezt, amikor tőlem ajánlatot kérnek, vagy csak kályha iránt érdeklődőkkel beszélgetek. Ebben a cikkben ezt a két elnevezést szeretném tisztába tenni, ezzel segítve az értelmezést.
A masonry heater elnevezés angol nyelvterületen (első sorban Észak-Amerikában) épített kályhát jelent. Az Észak-Amerikai Kályhás Szövetség definíciója nagy vonalakban: gyors és hatékony égés során felszabaduló energiát nagy tömegű hőtárolóban elraktározó, és utána azt folyamatosan és lassan kisugárzó, tűzálló és normál építőanyagokból valamint esetleg előre gyártott elemekből a helyszínen egyedileg épített fűtőberendezés.
Az elnevezés megalkotói és anyanyelvi használói szerint épített kályha, tehát masonry heater többek közt:

  • A rómaiak által két-háromezer éve használt hypocaust, ahol a tűztérből a középületek – főleg fürdők – falaiba vezetett füstgáz a falakat és a padlót melegítette. A hypocaust akár minden épített kályha ősének is tekinthető, de pontosan ilyet manapság már nem nagyon építenek.
  • A Közép-Európában, Ausztriában, Németországban, Svédországban évszázadok óta folyamatosan népszerű, és korábban Oroszországban is szinte egyenuralkodó hagyományos járatos kályha. Ezek közé tartozik a Magyarországon elterjedt cserépkályha is.
  • Heikki Hyytiäinen (finn) és Lars Helbro (dán) ellenáramú (contraflow) rendszerei, melyek valójában újabb fejlesztésű járatos rendszerek, akár a nálunk is jól ismert svéd-járatos kályha továbbfejlesztéseként is tekinthetünk rájuk. Eredetileg Heikki Hyytiäinen nevezte el a saját fejlesztésű, finn ellenáramú kályháját tömegkályhának.
  • Az Oroszországban a múlt század folyamán kifejlesztett, és az óta igen elterjedt, nagy számban épített „Szabad Gázáramlás Rendszerű” kályhák.

A fenti típusú fűtőberendezések mind épített kályhák (azaz masonry heater), alapvető működési elvük tekintetében (intenzív, magas hatásfokú égés és ugyancsak magas hatásfokú hőkinyerés és tárolás) azonosak. A nagy tömegű elnevezést eredetileg Heikki Hyytiäinen alkalmazta a saját maga által kifejlesztett ellenáramú kályhára, melynek tömege valóban irdatlan: 3000-6000kg. A tömegkályha név hazai meghonosítói ezzel a kályhával és elnevezéssel találkoztak először, majd az elnevezést minden nem cserépkályhára alkalmazták.
Tömegkályha néven első sorban a dán ellenáramú kályhát, főleg műkedvelők honosították meg Magyarországon. Mivel néhány profi építő kivételével első sorban amatőr építők körében terjedt el ez a típus, összehasonlítás és tapasztalat híján számos „egyedi” tulajdonsággal ruházták fel a tömegkályhát, mint például a magas hőmérsékletű, hatékony égés, és a hőtárolási képesség. Természetesen ezekkel a tulajdonságokkal minden fenti kályha típus rendelkezik, köztük a cserépkályha is.
A cserépkályha esetenkénti negatív megkülönböztetése valójában a tudatlanságból fakad. A fent felsorolt kályhák mind csodálatos tulajdonságokkal rendelkező fűtőeszközök.

Észak-Amerikában, ahol hagyományok hiányában egyik kályha típussal szemben sem elfogultak, mindegyik típust nagy számban építik, szeretik és becsülik. Teszik ezt objektív ismeretek alapján. Gyakorlatilag Észak-Amerika az egyetlen hely a világon, ahol megkülönböztetés nélkül minden kályha típust rendszeresen, különböző független-, és magán-laboratóriumokban mérésekkel tanulmányoznak.